{"version":"1.0","provider_name":"\u00d6z\u00f6nv\u00edz","provider_url":"https:\/\/ozonviz.cafeblog.hu","author_name":"ozonviz","author_url":"https:\/\/ozonviz.cafeblog.hu\/author\/ozonviz\/","title":"","html":"

<\/span>30 \u00e9vem legrosszabb szilvesztere<\/span><\/p>

M\u00e1r december elej\u00e9n pr\u00f3b\u00e1lt Szomsz\u00e9dasszony r\u00e1venni, menjek vel\u00fck bulizni ezen a napon. Nem akartam. Tudom, hogy j\u00f3 kis t\u00e1rsas\u00e1g, akik mellett nem lehet unatkozni \u00e9s szomorkodni sem \u00e9s azt is tudom, hogy mind egyt\u0151l egyig szeretnek \u00e9s nem foglalkoztak volna azzal, hogy csak \u00e9n vagyok ott egyed\u00fcl, p\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl. De nem akartam menni m\u00e9gsem. Nem akartam p\u00f3tker\u00e9k lenni, vagy kil\u00f3gni a sorb\u00f3l. Azt\u00e1n mikor Pokr\u00f3commal sz\u00f3ba ker\u00fcltek az \u00fcnnepek, <\/span>hogy \u0151 \u00fagy szeretn\u00e9, hogy a k\u00e9t h\u00e9tb\u0151l p\u00e1r napot egy\u00fctt t\u00f6lts\u00fcnk, titkon rem\u00e9nykedni kezdtem. A kar\u00e1csony sz\u00e1momra olyan \u00e9lm\u00e9ny lett, amit sosem felejtek,<\/span> de tal\u00e1n \u00e9pp emiatt azt k\u00e9pzeltem, a szilveszter is siker\u00fclhet. Azt\u00e1n 30-\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt el\u0151ttem, hogy \u00fajra Csipker\u00f3zsik\u00e1t j\u00e1tszok egy hol volt, hol nem voltban...\u00e9s egyre val\u00f3sz\u00edn\u0171bb volt, hogy az utols\u00f3 \u00e9jjelt egyed\u00fcl t\u00f6lt\u00f6m. Szomsz\u00e9dasszony\u00e9k k\u00e9sz\u00fcl\u0151dtek, <\/span>\u00e9n meg b\u0151gtem, zokogtam. Annyira rosszul \u00e9reztem magam, annyira szerencs\u00e9tlennek...<\/span> Pr\u00f3b\u00e1ltak seg\u00edteni \u00e9s stresszold\u00e1s gyan\u00e1nt inni adtak.<\/span>
<\/p>

Azt\u00e1n elmentek \u00e9s este 7 \u00f3ra fel\u00e9, az utols\u00f3 bejegyz\u00e9sem \u00e9s 2-3 poh\u00e1rka ut\u00e1n (nan\u00e1, hogy ev\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a 30-i kiborul\u00e1somat k\u00f6vet\u0151en abszol\u00fate nem volt \u00e9tv\u00e1gyam...)<\/span> J\u00f3zsef A<\/span>ttila versek olvasgat\u00e1sa k\u00f6zben felh\u00edvott egy Koll\u00e9g\u00e1m (mivel d\u00e9lel\u0151tt k\u00ednomban m\u00e9g bementem dolgozni \u00e9s l\u00e1tta, mennyire nincs rendben a lelkem), hogy telik az utols\u00f3 napja az \u00e9vnek \u00e9s mik a terveim a bulira n\u00e9zve. A konyh\u00e1ban egy sz\u0151nyegen \u00fclve a parapet el\u0151tt majd' egy \u00f3r\u00e1t besz\u00e9lgett\u00fcnk, mik\u00f6zben az itthoni marad\u00e9kot iszogattam \u00e9s ecseteltem a csal\u00f3d\u00e1saimat azokban, akikben hittem, akik annyira fontosak voltak nekem.<\/span> \u00c9s persze, ahogyan hatott az alkohol, egyre kem\u00e9nyebb v\u00e1ltoztat\u00e1sokon t\u00f6rtem a fejem \u00e9s nem f\u00e9ltem kiss\u00e9 hangosabb \u00fczemm\u00f3domban - ami ritka -<\/span> el\u0151 is adni neki.<\/span> Mire letett\u00fck, alig tudtam felt\u00e1p\u00e1szkodni a f\u00f6ldr\u0151l. \u00c9szrev\u00e9tlen t\u00f6bbet ittam \u00e9hgyomorra, mint kellett volna.<\/span><\/p>

Gyorsan belap\u00e1toltam p\u00e1r s\u00fctem\u00e9nyt, ami sz\u00edvja az italt \u00e9s azon <\/span>zakatolt az agyam, hov\u00e1 mehetn\u00e9k, csak hogy ne legyek itthon egyed\u00fcl. Felh\u00edvtam ItthoniBar\u00e1tn\u0151m, de a gyerekei<\/span>vel otthon maradt. Mondta, ha elalszanak, menjek \u00e1t csendben iszogatni<\/span>. Azt\u00e1n felh\u00edvtam azt a fick\u00f3t, aki k\u00e9t nappal el\u0151tte invit\u00e1lt, mikor \u00e9n m\u00e9g Pokr\u00f3comra v\u00e1rtam. Nagyon \u00f6r\u00fclt, mondta a t\u00e1rsas\u00e1gnak<\/span>, hogy \u00e9n is megyek, v\u00e1rtak, pattanjak taxiba \u00e9s menjek. Kicsit m\u00e9g k\u00f3tyagosan puccpar\u00e1d\u00e9ba v\u00e1gtam magam \u00e9s \u00f6r\u00fcltem, leszek valahol valakikkel...de az utols\u00f3 busz elfelejtett j\u00f6nni...\u00e9s taxit sem tudtam h\u00edvni. Feladtam. Nekiindultam a hidegben s\u00e9t\u00e1lni a k\u00f6rny\u00e9ken, persze b\u0151gve...<\/span><\/span> V\u00e9g\u00fcl arra vitt az \u00fat, ahol Szomsz\u00e9dasszony\u00e9k mulattak \u00e9s elkezdtek csalogatni befel\u00e9. Se be nem fizettem, se ki nem \u00f6lt\u00f6ztem \u00e9s kedvem se volt. Ber\u00e1ngattak. Gondoltam, jobb ha engedek, kicsit \u00fcld\u00f6g\u00e9lek ott, azt\u00e1n hazaj\u00f6v\u00f6k. Pr\u00f3b\u00e1ltak vid\u00edtani, k\u00f6rbet\u00e1ncoltak, \u00e9nekeltek nekem, majd az egyik sr\u00e1c pi\u00e1t hozott az asztalhoz. Az osztogat\u00e1s v\u00e9g\u00e9n, mikor a h\u00e1tam m\u00f6g\u00fcl az asztal m\u00e1sik oldal\u00e1ig hajolt, k\u00e9t poh\u00e1r pi\u00e1t \u00f6nt\u00f6tt a nyakamba. Gyakorlatilag a bugyim is whiskey-s volt, nemcsak a h\u00e1tamon a ruha, meg a kab\u00e1t. R\u00e1ad\u00e1sul a p\u00e1rn\u00e1s sz\u00e9k<\/span> alattam mindent felsz\u00edvott, majd visszafel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtotta a nadr\u00e1gom fel\u00e9. Mint aki \u00f6sszepisilte mag\u00e1t. B\u0151gve, zokogva hagytam ott az eg\u00e9szet, nagyon f\u00e1ztam, b\u0171zl\u00f6ttem \u00e9s m\u00e9g szerencs\u00e9tlenebbnek tartottam magam. \u00c9jf\u00e9lkor \u00e9pp a k\u00e1dban pr\u00f3b\u00e1ltam levakarni magamr\u00f3l a 2008 szennyes\u00e9t \u00e9s \u00f6sszes rossz\u00e1t.<\/span><\/p>

\u00c9jf\u00e9lkor Szomsz\u00e9dasszonyon k\u00edv\u00fcl nem h\u00edvott, nem \u00fczent senki... Pokr\u00f3comnak 1 fel\u00e9 jutottam esz\u00e9be. Boldog \u00faj \u00e9vet k\u00edv\u00e1nt \u00e9s elmondta, hogy hi\u00e1nyzok, majd \u00e9n j\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1st neki \u00e9s letett\u00fck a telefont. Megint zokogni kezdtem, mint m\u00e9g soha... Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, 2 k\u00f6r\u00fcl aludhattam el..., de m\u00e1r f\u00e9l 4kor \u00e9bren voltam eg\u00e9szen f\u00e9l 6ig.<\/span>
<\/p>

Reggel f\u00e9l 9kor<\/span> ex-any\u00f3som \u00e9bresztett, \u00e9lek-e m\u00e9g, f\u00e1j-e a fogam, mi a helyzet a ves\u00e9mmel. (az \u00fcnnep \u00edgy telt, valami valahol mindig f\u00e1jt)<\/span> Majd 9 k\u00f6r\u00fcl j\u00f6tt egy sms Pokr\u00f3ct\u00f3l, \u00e9bren vagyok-e m\u00e1r \u00e9s j\u00f6het-e. Nagyon magam alatt voltam, de szerettem volna l\u00e1tni m\u00e9g akkor is, ha a bulib\u00f3l j\u00f6tt reggel hozz\u00e1m. Sz\u00f3tlan voltam \u00e9s rosszkedv\u0171, nem tudtam egy\u00e1ltal\u00e1n csivitelni, \u0151 meg t\u00fal f\u00e1radt, \u00edgy elaludt. Sok\u00e1ig n\u00e9ztem<\/span> az arc\u00e1t, a von\u00e1sait, a sz\u00e1j\u00e1t, a haj\u00e1t cir\u00f3gattam, a homlokt, hal\u00e1nt\u00e9k\u00e1t simogattam \u00e9s bel\u00fcl annyira, de annyira f\u00e1jt...<\/span>\u00e9s f\u00e1j most is... D\u00e9lut\u00e1n \u00e9bredt fel, \u00f6sszeb\u00fajtunk \u00e9s hazavittem. Az\u00f3ta folyamatosan r\u00e1g\u00f3dok \u00e9s gondolkodom. \u00c9s ma d\u00e9lut\u00e1n szem\u00e9lyesen megmondom neki, mire jutottam...<\/span><\/p>","type":"rich"}