<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Özönvíz</provider_name><provider_url>https://ozonviz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>ozonviz</author_name><author_url>https://ozonviz.cafeblog.hu/author/ozonviz/</author_url><title></title><html>Front???&lt;br&gt;&lt;br&gt;Én nem tudom, mi van ma... Legjobb lett volna reggel fel sem kelni, talán ha ágyban maradok, megkímélem a szervezetem a minden órában egyszer előforduló 600-as vérnyomástól. Na, nem szó szerint. Valami, vagy valaki, akár saját magam is, mindig felhúzott. Vagy front van, vagy telihold, de feszült vagyok, türelmetlen és az egész napos történések is ezzel harmonizáltak.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Kezdve azzal, hogy a tegnapi nagyon jól sikerült este (Gyerkőcért a Keresztszülei mentek, én meg hozzájuk érte és viháncoltak, röhögcséltek, Gyerkőc nem is akart hazamenni :) ) után arra mentünk haza, hogy Férj nem állított be ébresztőt, késve keltettük fel, morgott, kapokodott, közben hívta a főnöke is, hogy siessen, mert köd van. Aztán folytatódott azzal, hogy Gyerkőc egész éjjel a fejemnél feküdt, a lábával hol a számba, hol a szemembe taposott... Aztán persze reggel úgy kellett ébreszteni, késve indultunk az oviba is, mert neki reggelire bundáskenyét kellett. (mondjuk nem bánom, hogy megevett belőle másfelet!) Induláskor a második télikabátjának a zippzárjának a kocsija (ismeri még rajtam kívül más is ezt a kifejezést, mert a kollégák röhögnek rajtam...) is kettétört. Szegényre átmeneti kabátot, meg pufimellényt adtam. Mint valami kötözött sonka... Majd mire felöltöztünk, hazaért Férj. Na, az oviba rá is zendített a Drágám. Lehet, tegnap elkiabáltam, hogy minden csoda 3 nap, annyira zokogott, hogy menjünk haza, mert ő apával marad. Nagy nehezen otthagytam. Naná, hogy elkéstem a munkából... Idebent hibák, meg egyéb melók sorozata várt. Ebédidőben kiszaladtam elintézni valamit, persze, hogy nem sikerült, tartoztam az ördögnek egy úttal, meg azzal, amit a parkolónál az automatába beledobtam. Aztán délután pedig a közvetlen főnököm akart valamiben dönteni helyettem, amit egyszerűen nem vesz be a begyem. Utálom, ha megmondják, mit tegyek és hogyan! Azt meg végképp, ha belekényszerítenek valamibe anélkül, hogy én végigrágnám és rámondanám az áment!&lt;br&gt;&lt;br&gt;Á, tipikus bika vagyok: makacs, konok, csökönyös. És erre rátett ma egy lapáttal valami front, vagy bolygóállás, vagy mittudomén, mi.</html><type>rich</type></oembed>