2007 július 25. | Szerző: ozonviz |

Készülődünk.

Na jó, egyenlőre még csak lelkiekben, meg szóban, de már készülődünk a hétfőtől újra induló bölcsődére. Nem egyszerű, azt kell hogy mondjam. Nehezen – láttam a szemein – értette meg Gyerkőc, hogy miért kell két és fél hétig neki minden másnap Mamánál aludnia és most nem érti, miért szakad vége ennek az édes életnek. Mert azért valljuk be, jól elvolt: kertes ház, komplett játszótér (hinta, csúszda, lipityóka, homokozó), kutya, had ne soroljam. És akkor elkezdtünk beszélgetni arról, hogy hétfőőt bölcsi és ugyanaz az összevont szemöldök és kérdések sora. És szeptemberben, amikor majd kezdődik az óvoda, megint ez lesz.

Arról nem szólva, hogy halvány lila dunsztom sincs, hogy fogom csinálni. Jólvanna, ha belegondolok, sokszor voltam már így, és mindahányszor megoldottam valahogy és visszatekintve nem is volt vészes. Nah, lényeg, hogy gyakorlatilag mintha egyedülálló anya lennék, hisz Férj nappal alszik, éjjel meg dolgozik. Van egy melóhelyem 8-tól fél 5-ig. És van egy Gyerkőcöm, akit hozni-vinni kellene. Hogy egyszerűbb legyen és idővel spóroljak, autóval járok, amit Férj reggel fél 8 felé hoz csak haza. Épp hogy beérek… 4 körül kellene menni Gyerkőcért, mert olyan csoportba jár, akiknek anya otthon van kistesóval, így már fél 4 felé, uzsi után szállingóznak értük. Gyakorlatilag fél 5 után már senki nincs. Na most, ha hamarabb jönnék dolgozni, hogy hamarabb mehessek haza, az jó lenne, csak épp Férj nem ér haza a kocsival, akkor meg hiába, mert mire délután busz jön, meg 25 perc haza az út… Mások hogy csinálják?