2007 szeptember 3. | Szerző: ozonviz |

Ovi 1.

Első reakcióként elmondhatom, hogy az óvónénik kedvesek, és Gyerkőccel sem volt semmi gond. Igaz, az első 10 percben nekirohant egy kisfiú, aminek sírás lett a vége, de hamar megvígasztaltam. Fél 10-től fél 12-ig voltunk csak és nem hagytuk ott elsőre egyedül. Viszont így, hogy ilyen pozitív volt a mai nap, így holnap fél 9-től fél 1-ig lesz és ott is kellene hagynom már. Aztán meglátjuk, hogy boldogul és ha minden rendben lesz holnap is, akkor talán szerdán már aludni is próbál ebéd után.

Engem viszont aggaszt azért 1-2 dolog. Jójó, tudom, hogy mindenhol ez van, meg mindenki túlélte, de… 29 gyerek van 2 óvónénire + egy dajkára. Ebből 1 gyerek speciális nevelésű. Én konkrétan nem láttam rajta semmit, csak mintha kicsit a korához képest le lenne maradva, furcsán beszél és elég vadóc. Ő rohant neki Gyerkőcnek még bent, majd az udvaron egy másik kis “kezdőnek” a szemébe dobálta a homokot. Én azt látom, hogy nagyon sokan vannak. Jó, tudom, máshol is, csak kicsit furcsa volt azt hallgatni, mikor az udvaron ácsorogtunk, hogy jött a másik csoport egyik óvónénije, és kérdezte a mienktől, nincs-e idegen gyerekük, mert egyet nem talál sehol… 🙁 Nálunk, a mi udvarrészünkön játszott a homokozóban…