2007 október 5. | Szerző: ozonviz |

Sokkal jobban

Nem tudom, hogy a nagy alvásnak köszönhető-e, de sokkal jobban érzem magam. Nem látom még most sem túl pozitívan a világot, messze vagyok még az optimista ember látszatától is, de kezdek talpraállni és szép lassan mászni ki a gödörből.

Nagyon sok segítséget kaptam valakitől, akitől nem is számítottam igazán. Tegnap, mikor a csúcs-időszaka volt a kiborulásomnak, szegény, hol email-t, hol sms-t írt, hol meg csörgetett kitartóan. Nem tudtam beszélni senkivel… És nem adta fel. Tegnap este beszéltünk és nagyon jól esett, hogy így aggódott értem. És ma beszaladt a munkahelyemre is, hogy lássa, tényleg jobban vagyok. Ő az Igazi Barát!