2007 november 28. | Szerző: ozonviz |

2008, új élet

Tegnap Férjjel “megbeszéltük”, hogy ez így nem megy tovább, januárban beadjuk a válópert. A megbeszélés igazán három mondat volt, nem hosszú lelki fröccs, de mintha már Ő is belátná… Nagyon vegyesek ezzel kapcsolatban az érzéseim, de akárhogy, akármerről futok neki a témának, nem megy. 🙁 Sajnálom, hogy így alakult és azt hiszem, mindketten éppoly hibásak vagyunk a kialakult helyzetért és hogy nem tudtuk rendbehozni.

Munka téren is új időszámítás kezdődik, bár december 1-vel indul hivatalosan, de bizonyára lesz január, mire minden beáll, arról nem is beszélve, hogy ugye én 12-től már nem leszek… Jó lesz pont táppénzzel kezdeni, de ez van. Be van ígérve nagy hajtás, meg túlóra, meg teljesítmény orientált negyedéves premizálás… Biztosan nem lesz egyszerű egyedülállóként kisgyerekkel, de muszáj lesz beszállnom a mókuskerékbe, hiszen ahhoz, hogy Férjet kifizessem, hitelt kell felvennem…

Egyébként pedig további terveim szerint januártól leteszem a cigit és nőiesebben fogok öltözködni is. És ha már Fönci december 1-től nem lesz a főnököm, itt az ideje becserkészni… Na jó, ezt azért tőlem nem szabad véresen komolyan venni, elég nyuszi vagyok én, de hogy napok óta nem tudom kiverni a fejemből és éjjel is felébredek, az tettekre sarkall. Legalábbis elméletben. Aztán tegnap is lett volna alkalom, hogy átültessem a fantáziám szüleményét a gyakorlatba, de annyira ideges lettem, hogy két értelmes mondat nem hagyta el a számat, mire meg összeszedtem minden bátorságom, meg bájam (cöcö 🙂 ), addigra már nem voltunk kettesben. Egyébként is, amit elképzelek szépen magamban és lejátszok hatszor is fejben, az a való életben nem megy. Miért? Kijöttem a gyakorlatból. 🙂 Egyrészt sosem voltam nyomulós csaj, másrészt pedig maradi vagyok, harmadrészt pedig évek óta nem pasiztam. Háh, szép kilátások! 🙂